A Kormány egyes éttermi szolgáltatások esetében az áfát 2017. január 1-jével 27 százalékról 18 százalékra csökkentette, majd második lépésben 2018. január 1-jétől pedig 5 százalékra. Ezzel szorosan összefüggő változás, hogy az 5 százalékos áfával történő értékesítés nettó árbevétele után a szolgáltatóknak 4 százalék turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük.
A kedvezményes áfakulcs az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozik. Szoros összefüggést látunk a vendéglátásban – elsősorban vidéken – a bérek alakulása és az áfakulcs alakulása között. A vendéglátásban is a hatályos szakmai bérminimum fölé emelkedtek a bérek az év elején, erre erőforrásként bizonyosan az áfacsökkentés révén keletkezett többletet használják fel a vállalkozások, nem a tulajdonosok profitja bővült.
Sok vállalkozás már 2017-ben is csak a bázisnál és a tervezettnél magasabb bérekkel tudta megtartani a dolgozókat, vagy pótolni a kilépőket, és figyelembe véve a munkaerőpiac helyzetét, ez a trend 2018-ban tovább fog folytatódni. A bérek növekedése a vendéglátásban tehát megindult.
Viszont olyan vállalkozások is vannak, amelyek korábbi tartalékaikat felélték, szolgáltatásaik színvonalát javító fejlesztésekbe régóta nem ruháztak be. Az áfacsökkentés lehetőséget ad arra is, hogy a szolgáltatók a náluk maradó forrásból bért növeljenek, de arra is, hogy az infrastruktúrájukat fejlesszék, esetleg korábban elmaradt, elodázott korszerűsítést végezzenek, vagy akár a marketingaktivitásukat fejlesszék. Bármelyiket is választják, a szolgáltatásuk minőségét fogja javítani. Végső soron tehát az áfacsökkentés a vállalkozások versenyképességét javítja.
Tekintettel arra, hogy a változás 2018. január 1-jével lépett hatályba, a kedvezményes áfával érintett vállalkozások e hónapot követően fogják első ízben elkészíteni a kedvezményes áfával kalkulált bevallásaikat, és ez alapján megfizetni az adót. Értelemszerűen a következő időszak folyamatos feladata lesz az alacsonyabb áfakulcs okozta pozitív hatások vizsgálata. A Magyar Turisztikai Szövetség a tagjai által nyomon követi az iparági bérek alakulását, a foglalkoztatás várható bővülését, illetve az iparágon belüli mobilitást. Átfogó értékelésre a 2018-as évet követően lesz lehetőség.
Azt, hogy országosan, összesen ténylegesen mekkora lesz az a várható forgalmazás, amelyből az 5 százalékos áfa adóalapja meghatározható, számos, előre nem látható tényező befolyásolja. A vendéglátó szektor KSH által publikált forgalmi adataiból kiindulva – figyelembe véve a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást is – az a becslés megengedhető, hogy a 2018-ban a szolgáltatóknál maradó forrás 30-40 milliárd forint között lehet.
A szakmai szervezetek egyrészt üdvözölnék a most hatályba lépett pozitív változtatás finomhangolását. Egy olyan korrekciót, ami az üdítőitalok esetében nem tenne különbséget aszerint, hogy az helyben készült-e vagy palackozott, hanem a szabályozás a nem alkoholtartalmú italokra egységesen 5 százalékos áfát határozna meg, az alkoholtartalmú italokra pedig egységesen fenntartaná a 27 százalékos áfakulcsot.
A szoros értelemben vett vendéglátás mellett hosszabb távon érdemes lehet foglalkoznunk a turizmus kapcsolódó szegmenseivel is, például a szálláshely-szolgáltatást vagy a fürdőszolgáltatást terhelő áfakulcsok jövőjével is, szintén versenyképességi megközelítésben. Ez hosszabb előkészítést és alapos hatáselemzést kíván. Ugyancsak e körben indokolt vizsgálni a munkahelyi vendéglátás kérdését.
Az után az értékesítés után, ami 2017-ben még 18 százalék áfával adózott, 2018-ban 5+4 százalék lesz a befizetendő közteher: 5 százalék az áfa és 4 százalék a turizmusfejlesztési hozzájárulás. Ez utóbbi a központi költségvetés bevételét képezi, amelyet a költségvetési törvény alapján turizmusfejlesztési célra kell fordítani. Magyarul az ágazat szereplőinek befizetései úgymond „becsatornázódnak” egy olyan pénzalapba, amelynek rendeltetése a turisztikai szolgáltatások minőségének javítása. Ezzel a mechanizmussal a turisztikai szektor szereplői egyetértenek, a közös teherviselésnek maguk is ezt a modelljét javasolták.
Budapest, 2018. február 16.